Történet

1990—2010-es évek

Keszthely Város Tanácsa 1990. március 9-i ülésén 8/1990. (III. 9.) Th. sz. határozatával közgazdasági szakközépiskola létesítéséről döntött. Az előkészületek természetesen már korábban elkezdődtek, az ún. 8 tantermes iskola építésével, melyben az eredeti szándék szerint közgazdasági és egészségügyi szakközépiskola kapott volna helyet. Az épület az akkori nevén Csokonai ÁMK-hoz szervesen kapcsolódik. Közgazdasági szakközépiskolai oktatás már korábban is folyt Keszthelyen önálló intézményi keretben, majd kihagyás után 1971-től a Vajda János Gimnázium részeként. Ekkor a közgazdaság szakterület ügyviteli szakmacsoportjába tartozó gépíró, gyorsíró, idegen nyelvi ágazaton indítottak el egy osztályt. Jelenlegi iskolánk elődjének tekintjük a Gépíró és Gyorsíró Iskolát (később Szakiskolát) is, amely önálló szervezeti keretben működött a 60-as évek elejétől 1979-ig. Ekkor a Vajda János Gimnáziumhoz csatolták és 1990-ig Vajda János Gimnázium, Közgazdasági Szakközépiskola, Gépíró és Gyorsíró Szakiskola néven működött az intézmény.

A 80-as évek végi rendszerváltó elgondolások nem hagyták érintetlenül az iskolarendszert sem, felerősödtek a Vajda János Gimnáziumban a „profiltisztítási” törekvések – tagadhatatlan – a „szakközepesek” és a „gépírósok” egyetértésével. A város akkori vezetői lehetőséget találtak egy új iskola megépítésére, ahol 1990. szeptember 1-jén megtartottuk a Közgazdasági Szakközépiskola, Gépíró, Gyorsíró Szakiskola. első tanévnyitó ünnepségét.
Az új helyre költözés lényeges változást jelentett az oktatás körülményeiben. Azelőtt a gimnázium Deák Ferenc utcai épületében, a főépületben és a Goldmark Károly Művelődési Központban tartottuk a szakközépiskolások és a gépíróiskolások óráit. Az óraközi szünetekben tanárok és diákok vándoroltak egyik épületből a másikba. Az írógéppark mechanikus írógépekből állt.
Az új épület a Csokonai ÁMK épületéhez közvetlenül csatlakozik: közös a fűtési és a vízrendszer. Az alapítók elgondolása szerint a Sportcsarnokot közösen használta volna a Csokonai és a Közgazdasági, de végül ez nem így történt.
Az oktatás céljaira hét tanterem, három szaktanterem, három szertárhelyiség található a kétszintes épületben. A legkedveltebb tér a középen elhelyezkedő aula, amelyből az osztályok, a tanári szoba, az irodahelyiségek nyílnak, és a mellékhelyiségek is innen közelíthetők meg. Már az első években kicsinek bizonyult az épület. Nem volt raktározásra alkalmas helyiség, nem voltak csoporttermek, könyvtár. Egy folyosószakasz leválasztásával csoporttermet alakítottunk ki, az egyik szertárban elhelyeztük a könyvtárat, a másikba iroda került, a harmadik megtartotta eredeti szertár funkcióját. A lépcsőfeljáró alatti teret beépítve tároló helyet nyertünk, később ide került a büfé. Néhány év alatt belaktuk az épületet, és kialakultak a működés szoros, de kellemes, barátságos feltételei.
A gyakorlati képzés fontos helyszíne a taniroda – egy szaktanterem átalakításával 1998-ban készült el. Korábban kéthetes összefüggő nyári szakmai gyakorlaton szereztek munkahelyi tapasztalatot diákjaink különböző vállalatoknál, cégeknél, bankoknál. Az épületben 20 év után megvalósult a teljes körű akadálymentesítés. Ennek keretében elvégezték a belső terek átalakítását, akadálymentesített mellékhelyiségek épültek, és megoldották, hogy kerekes székkel lifttel lehessen bejutni az épületbe és feljutni az emeletre.

Az épület berendezése modern, fiatalos, esztétikus, ma is ebben a kellemes környezetben tanulhatnak diákjaink. A technika fejlődését – benne az oktatástechnikáét is – az oktatási eszközök szemmel láthatóan és kézzelfoghatóan jelzik. Iskolánk az eszközhasználatban a mechanikus írógépektől az elektronikus írógépeken át a számítógépekig és a digitális tábláig jutott a 20 év alatt. A gépparkot rosszabb időkben 5-6 évenként, jobb időkben 3-4 évenként lecseréltük. A korszerű eszközök önmagukban nem sokat érnének, ha a kollégák folyamatosan nem képeznék magukat, nem frissítenék módszertani kelléktárukat, hogy minél hatékonyabban tudják használni a rendelkezésre álló eszközöket. Akikért a felkészült tanárok, a szép épület és a modern eszközök vannak – a diákok. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy a középiskolás korosztály csökkenő létszáma mellett is nagy az érdeklődés iskolánk, illetve képzéseink iránt. Eddig még mindig sikerült elindítani a tervezett osztályokat. A felvehető létszám többszöröse jelentkezett hozzánk a kezdetektől fogva.

A 20 év jelentős változásokat hozott a közoktatásban és a szakképzésben egyaránt. A legjelentősebb átalakulás, hogy az általános és a szakképzés elkülönült egymástól. A szakképesítések elnevezése, tartalma, szerkezeti felépítése is megváltozott – ma ún. moduláris rendszerben oktatunk. 1990-ben egyféle szakképesítés megszerzésére készítettük fel diákjainkat 4 év alatt (hagyományos szakmánk ez, még a Vajdából): gépíró, gyorsíró idegen nyelvi ágazatnak hívták, és gépíró, gyorsíró, jegyzőkönyvvezető, idegen nyelvi gépíró szakképesítést szereztek diákjaink az érettségi vizsgával együtt. Már az első évben meghirdettünk egy újabb szakmát: a képesített könyvelő, vállalati tervező, statisztikus szakképesítés megszerzéséért számviteli-gazdálkodási ágazatú osztályba kellett járni. Hamarosan csökkent az érdeklődés (kereslet) a hagyományos szakmánk iránt – nehéz volt a gyorsírás, elterjedt a diktafon használata, stb., ezért a külkereskedelmi ügyintéző szakképesítés oktatására vállalkoztunk: fél osztály „gidás” volt, a másik fele pedig „külkeres”.

A Gépíró és Gyorsíró Szakiskolában 1993-ban vizsgázott az utolsó évfolyam. Jó iskolatípus volt, azoknak a lányoknak adott szakmát, akik nem akartak (tudtak) érettségi vizsgát tenni. A korábbi években sok hátrányos helyzetű, a környező kisebb településekről bejáró lány jutott kenyérkeresethez az itt szerzett képesítéssel. A gazdaság igénye azonban a számítógép elterjedésével megváltozott: adminisztratív munkakörbe érettségizett, számítógép-kezeléshez is értő munkatársakat kerestek. Néhány – a „gépíróban” végzett – lány a szakközépiskolában érettségit szerzett. A közgazdasági felnőttoktatás a gimnáziumi időkbe nyúlik vissza. Az érettségizettek kétéves levelező tagozatán, számvitel-gazdálkodási ágazaton a könyvelő, vállalati tervező, statisztikus szakképesítést lehetett megszerezni. Igen népszerű volt ez a képzési forma, és 1998-ig fennmaradt. Még néhány évig az OKJ (Országos Képzési Jegyzék) szerinti képzés keretében vállalkozási ügyintéző és pénzügyi-számviteli ügyintéző szakmákban felnőtteket is oktattunk, azonban az iskolarendszerű felnőttoktatás az ezredfordulón iskolánkban megszűnt.Iskolarendszeren kívüli képzésben a PERFEKT Képzőközpont iskolánkban most is tart tanfolyamokat, ahol szakmai tanáraink oktatnak. Megváltozott az érettségi is: 2005-től bevezették a kétszintű vizsgát. Az említett szerkezeti, tartalmi és jogszabályi változások következtében az iskola szabályszerű működését leíró dokumentumokat gyakran át kellett dolgozni. A pedagógusoknak már nem csak a tantárgyukhoz kapcsolódó új követelményeknek kellett és kell megfelelniük, hanem tantárgyhoz nem köthető kompetenciákra is szükségük van.

Együtt megtanultuk, hogyan kell pedagógiai programot és helyi tantervet készíteni, hogyan vizsgáljuk meg eredményességünket, melyek legyenek iskolánkban a minőség kritériumai, hogyan írjuk le mindezeket szakszerűen az iskolai dokumentumokban, hogyan tudunk eredményes pályázatot írni, hogyan készítsünk és mutassunk be prezentációt például a „jó gyakorlatainkról” más iskolabeli kollégák előtt.
1990-ben 16 főállású pedagógus és 5 fő nem pedagógus munkatárs kezdte meg a munkát az új iskolában határtalan lelkesedéssel és lendülettel. A nevelőtestület tagjai részben a Vajda János Gimnáziumból jöttek át, részben új kollégák érkeztek. Egy-két évig még néhány gimnáziumi tanár óraadóként áttanított iskolánkban. Az alapítók közül sokan már nyugdíjba vonultak, de az utánuk érkezők többsége hasonlóan elkötelezett, mint ők voltak. Nagy öröm mindannyiunk számára, hogy pedagógus és nem pedagógus munkakörökben  egyaránt munkatársainkká fogadhattuk volt tanítványainkat.
A mai nevelőtestületben 17 főállású pedagógus és 7 fő óraadó tanár dolgozik, munkájukat 5 nem pedagógus dolgozó segíti. Az első években el kellett érnünk, hogy a városban lévő iskolák és a hasonló képzést folytató nagykanizsai és zalaegerszegi iskolák befogadjanak és elfogadjanak bennünket. Dicsérő szóval mondhatom, hogy nyitottan és segítőkészen fordultak felénk, átsegítve bennünket a kezdeti nehézségeken.  Kezdettől fogva kiemelt figyelmet szenteltünk a hagyományok kialakításának, majd ápolásának. Mindig méltósággal és kellő ünnepélyességgel emlékeztünk meg nemzeti ünnepeinkről. A Közgáz hét – benne az elsősök avatása –, Közgáz kupa, szalagavató és ballagás, gólyaavató és farsangi bulik (akkoriban más iskolákban nem nagyon tartottak már táncos rendezvényeket tanári felügyelet mellett), fordított nap alkalmasak voltak a belső iskolai közösség formálására, és mindig szeretettel fogadtunk vendégeket más intézményekből is. Az iskolai közösség összetartozását egyenruhával is szerettük volna kifejezni.
A 20 év e téren is hozott változásokat. Az első egyenruha a fehér blúz, fekete szoknya, zöld sál, a fiúknak sötét öltöny, zöld nyakkendő volt. A második, a zöld galléros matrózblúz, nem vált be – egyrészt a gallér színe ellen emeltek kifogást a diákok, később az anyaga ellen is, így most a harmadik egyenruha érvényes: a kék galléros matrózblúz. A diákönkormányzat az egyenruhán kívül egyéb kérdésekben is hallatta hangját. Örültünk ennek, mert így valóban közösen alakítottuk ki az iskolai élet formai és tartalmi elemeit, szabályait. A tanórán kívüli foglalkozások közül ki kell emelni a színjátszó kört és az ifjúsági klubot, a 90-es évek végén önképzőkör is működött. Munkájuk nyomán fotókiállításokat rendeztünk, iskolaújságot adtunk ki, a Színházi világnap alkalmából pedig a városi középiskolák színjátszó csoportjai évente bemutatkozhatnak Közgazdasági Szakközépiskola szervezésében megtartott színjátszó bemutatón.
A sport, a mozgás az egészséges életmód egyik pillére. Iskolánkban komoly akadálya van a testnevelés oktatásának, ugyanis nincs tornatermünk. Iskola testnevelés órák nélkül nem működhetett korábban sem, ma sem, így termet bérelünk immár 20 éve. Az első években az egyetem tornatermében kaptunk helyet, néhány évig a Sportcsarnokban tarthattuk az órákat, majd újra az egyetem tornaterme lett a testnevelés órák helyszíne. A saját tornaterem hiánya mellett nehezíti testnevelés órák megtartását a bérelt terem távolsága az iskolától, ez óraszervezési problémákat is felvet. Mindezen hátrányok és akadályok ellenére tanulóink eredményesen szerepelnek a sportversenyeken, érettségi tantárgyként is választják a testnevelést, és testnevelés tanár is kikerült tanulóink közül. A Közgáz Kupa – a környékbeli középiskolák teremlabdarúgó versenye – mára ismert és várt rendezvénnyé nőtte ki magát.
Iskolánk otthont adott Országos Szakmai Tanulmányi Verseny területi fordulójának és két alkalommal országos döntőjének is. Tanulóink jó szereplése és kollégáim magas színvonalú szakmai munkája irányította ránk a versenybizottság figyelmét, ezért kaptuk a felkérést a versenyek megszervezésére. Kétévente iskolánkban történik a Helikonra érkező iskolák regisztrációja diákjaink segítségével. A sajátos nevelési igényű diákok oktatása még több odafigyelést, munkát, szakértelmet igényel, mint egészséges társaiké. A Közgazdaságiban a kezdetektől fogva vállaltuk a hátránnyal élő gyerekek oktatását is, akik általában sikeres érettségi vizsgát tesznek. Van, aki ma már felsőfokú tanulmányokat folytat.
Működésünk 10. évében iskolánk megyei fenntartásba került, és a gazdálkodási forma részben önálló gazdálkodásra változott. Az Asbóth Térségi Középiskolában folyik a gazdasági ügyek intézése, adminisztrációja. 2005-ben napirendre került iskolánk összevonása – újból a Vajda János Gimnáziummal. Végül mindkét intézmény számára kedvező döntés született – megmaradhattunk a jól bevált működési keretek között. Minden iskola életében meghatározó a szülőkkel való kapcsolat. A személyes találkozásra a szülői értekezletek és fogadóórák adnak lehetőséget. A szülői munkaközösség véleményt nyilvánít minden fontos kérdésben, döntéseinkben figyelembe vesszük szempontjaikat. A kötetlen találkozás alkalmai korábban a „Szülő-tanár” találkozók voltak, ma Alapítványi bálokat szervezünk. Nem volt könnyű megbirkózni azzal a helyzettel, hogy városi intézményként megyei fenntartásba kerültünk más iskolákkal együtt. Annyira zokon vettük az átadást, hogy a 10 éves jubileumi ünnepségen egy kis színdarabot is előadtunk erről. (Szerencsére nem haragudott meg sem a régi, sem az új fenntartó.)

10 év telt el azóta. A kapcsolattartás a távolság miatt nehezebb is, költségesebb is, de ha a jó szándék mindegyik félben megvan, kezelhetők a nehézségek. A mi iskolánk egy „kisiskola”, amilyenből nem sok van manapság. Átlátható, mindenki ismer mindenkit. Előnye a tanulók számára a személyközpontúság. Talán ennek is köszönhető, hogy csekély a lemorzsolódás, és hogy komolyabb fegyelmi vétségek elvétve fordulnak elő. Hátrány az itt dolgozók számára, hogy az egy főre jutó feladatok száma sokkal több, mint a nagyobb iskolákban. Nem bánjuk, ezt szeretjük, ebben hiszünk.

Fontosabb események időrendben

1990/1991.tanév

1990 szeptember 1-jén indult önálló útjára iskolánk Közgazdasági Szakközépiskola, Gépíró és Gyorsíró Szakiskola néven. Elindult a számviteli, gazdálkodási ágazat.

1991/1992.tanév

Külkereskedelmi ügyintéző ágazatú képzés beindulása – ½ osztályban. Az SZMSZ és a gazdálkodással kapcsolatos szabályzatok átdolgozása

1992/1993.tanév
Már nem indult első évfolyam a gépíróiskolában. Lezajlott az utolsó szakmai minősítő vizsga a gépíróiskola második évfolyamán.

1993/1994. tanév
Az iskolaszék megalakulása. A fenntartó Pál Ferenc és Tóth János képviselő urakat delegálta. – megszűnt

1994/1995. tanév
Országos Szakmai Tanulmányi Verseny területi fordulójának megrendezése; Svájci diákcsere program; Létrejött „A keszthelyi Közgazdasági Szakközépiskoláért” Alapítvány.

1995/1996. tanév
Országos Szakmai Tanulmányi Verseny döntőjének megrendezése; Svájci diákcsere program

1996/1997. tanév
Számítástechnika terem avatása

1998/1999. tanév
A taniroda avatása; az internet bevezetése

1999/2000.tanév
Július 1-jétől átkerülés megyei fenntartásba; a gazdálkodási forma részben önálló

2000/2001.tanév
10 éves jubileumi ünnepség, diákcsere – Németország, Höxter, a Pedagógiai program átdolgozása

2001/2002. tanév
Az ügyviteli szakmák OSZTV döntő megrendezése

2002/2003. tanév
Vándorkönyv alapítása a környék diákszínjátszói részére

2003/2004. tanév
Intézményi Minőségirányítási rendszer kiépítése

2004/2005. tanév
Megalakult a TISZK, amelyhez iskolánk is csatlakozott . Áttérés a kétszintű érettségire.

2005/2006. tanév

2006/2007. tanév
Igazgatóváltás történt – Siszler Katalin lett az új igazgató

2007/2008. tanév
Áttérés a modul rendszerű oktatásra és vizsgáztatásra a szakképző évfolyamon

2008/2009. tanév
A Zala megye fenntartásában működő intézmények közösen vettek részt a TÁMOP 3.1.4 -08/2 pályázaton „Kompetencia alapú oktatással a minőségért Zala megyében”. Fenntartónk pályázott az intézmény teljes körű akadálymentesítésére, melynek következtében iskolánk alkalmassá vált mozgás-, látás- és hallássérült tanulók fogadására. Lift épült az intézménybe.

2009/2010
A kompetencia alapú oktatásra való áttérés megvalósulásának első tanéve a Pénziránytű iskola cím elnyerése volt.

A gazdasági kultúra fejlesztésében mintaadó intézmény, referenciahely.

Húsz év viszonylagosan nem nagy idő egy iskola történetében. Mégis …

„Hány csendült itt bölcs, nevelő szó, szív-meleg érzés?

Mennyi tudás áradt, s izzott föl mennyi megértés?

Megszámlálni ki tudná, polgár, hány nevelődött,

Tisztesen élő, munkás? Hány, ki tisztel elődöt,

S népe, hazája javára törekszik hangya erénnyel?

És a katedrán! Hány égette magát, s neve fénylett?

Mert örvendve diákja tudásán, önmaga lelkét

Szétdarabolván önmaga osztá szét szeletenként!

Nincs, ki számba vehetné sok éved hozadékát

Mind, amit itt, falaid közt, ifjak szép hada élt át!”

Lőrincz Lajos: Alma mater évfordulójára

Hadd legyen így még sokáig!

Bajna Zsoltné
igazgató (1990-2006)